Az egyedülálló Ipolytarnóci leleteket nem véletlenül nevezik a ”magyar Pompei”-nek. Míg a Vezúvból kifolyó láva annak idején a Római Birodalom mindennapjait konzerválta, addig az Ipolytarnóc közelében kitört vulkán a 20 millió évvel ezelőtt itt elterülő, ősállatokkal teli trópusi esőerdei világát „tartósította” az utókor számára.

A Medves-fennsík peremén emelkedő Somoskői várhegyet kettévágja az államhatár: az ősi erődítmény már Szlovákia területére esik, de ez a látogatást nem korlátozza. A Somoskő falu északi végében emelkedő vulkáni csúcsra épült középkori vár, amely 1920-ban került Magyarország határán kívülre.

Nógrád megye műemlékekben és természeti értékekben gazdag tájegysége az Ipolytarnóci Ősleletekről és Hollókő Ófaluról, valamint Hollókő váráról a legismertebb. A legendás történelmi helyszínek a hősi múltról, a napjainkig élő népi hagyományok pedig a vidék kultúrkincseinek gazdagságáról tanúskodnak.

Az Angolpark Tata-tóvárosi városrészében található, a 25 hektáros, mesterséges Cseke-tó mellett. Magyarország első, angol mintára készült, nagy kiterjedésű parkját 1783-ban alakította ki az Esterházy család birtokán Böhm Ferenc uradalmi mérnök.

Az Angolparkot átszövik a hangulatos sétautak, a szép zöld gyep, az öreg platánok, és a szomorú füzek nyugalmat árasztanak.

Európa legnagyobb fémből készült madár formájú emlékművétől gyönyörű kilátás nyílik a Vértes és a Gerecse között húzódó területre. A Tatabánya fölé magasodó Kő-hegy kiugró mészkőszirtjén áll az 1907-ben, a bánhidai csata emlékére állított Turul-emlékmű. Kézai Simon krónikája szerint Árpád vezér seregei Bánhida (ma Tatabánya) területén győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait 907-ben.

A Tapolcai-medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képező 239 m magas vulkanikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú szigligeti vár maradványai. A várból csodálatos körpanorámában gyönyörködhetünk. Látható a Káli-medence és tanúhegyei, valamint a Balaton is.