Agostyáni Arborétum

2016.08.07. Gerecse-Vértes élménytúránk egyik állomása volt az Agostyáni Arborétum. A Magyar Tudományos Akadémia által 1953-ban meghirdetett pályázat tette le az alapokat a kialakításhoz. Megfelelő termőhelyi viszonyokat keresve jutottak el az Agostyán határában található Bocsájtó völgybe. Az arborétum alapvetően fatermesztési kísérleti céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta széles körben nem alkalmazott fajok vizsgálatára irányultak. 1955 és 1962 között mintegy 300 növényt és változatot telepítettek. A kísérletek eredménnyel jártak, hiszen  a tájba illő fafajoknál értékesebbé váltak az újak (faanyaguk szempontjából).

Az arborétum bejáratánál szépen faragott székely kapu fogadja a látogatókat. A völgybe vezető utat 10-15 méter magas oregoni hamisciprusok, óriástuják, törökmogyoró és tiszafák övezik.

Ahol kiszélesedik a völgy megcsodálhatjuk az örökzöldek színkavalkádját, a közéjük ékelt lombosok és cserjék foltjait, megpillantjuk a tó víztükrét és a partján álló vérbükk alatti, pihenésre csábító filagóriát. Atlasz cédrusok, majd egy hegyi mamutfenyő, mocsárciprusok, valamint Japán ciprusból és Kínai szúrósfenyőkből álló kis erdő húzódik a sétaút mentén. Még sokféle különleges növényt figyelhetün meg, többek között tulipánfákat, selyemfenyőket, vasfákat, jegenyéket és borókát.

Az Agostyáni Arborétum egy olyan gyöngyszeme a gerecsei tájnak, amely mindenképpen megér egy sétát.

Csesznek vára

Zirctől nem messze, Cseszneken áll a Bakony legromantikusabb középkori lovagvára. A romjaiban is lenyűgöző erődítményben forgatták 1947-ben a Valahol Európában című film külső jeleneteit.