Drégely vára

 

A Drégelypalánk és Nagyoroszi határán álló, a 13. század második felében épült várról az első írásos emlék 1285-ből származik. Ennek tanulsága szerint a Hont-Pázmány nemzetség birtokolta.

Nem sokkal később, 1310-ben Csák Máté katonái foglalták el, majd az oligarcha 1321-ben bekövetkezett halála után már Hont vármegye központjaként említik.

A tatárjárást követően a felvidéki védelmi rendszer részévé tett Drégely várkapitányává 1544-ben nevezték ki Szondi Györgyöt, aki a leromlott állapotú erőd megerősítését és a helyőrség létszámának növelését kérte. Sajnos ezt a kérés nem teljesült, ezért az alig 150 fős védősereget egy gyenge véderejű várban érte a török ostroma 1552. július 6-án. A hatalmas túlerőnek, Ali pasa mintegy tízezer fős seregének négy napig tudtak ellenállni. A harcban valamennyi várvédő hősi halált halt. Az ekkor rommá lőtt Drégely vára már nem épült újjá, a falu temploma körül épített palánkvárban azonban az 1680-as évek végéig török őrség állomásozott.

A harcászati jelentőségét elveszített erődítmény állapota folyamatosan romlott, a 20. századra szinte teljesen eltűnt. A régészeti feltárás és a még álló falak megóvása az 1990-es évek elején kezdődött, miután a nemzeti örökség címet megkapta Drégelyvár.

A helyreállítási munkák révén láthatóvá váltak a több szakaszban épült, szabálytalan alaprajzú erődítmény védművei és a jellemző alapfalak, valamint biztonságosan látogathatóvá váltak az egykor pompázatos vár romjai.

A vár falai közül csodálatos panoráma tárul a látogatók szeme elé, egyik irányban a Börzsöny vadregényes erdőire, másik irányban pedig az Ipoly ligeterdős árterére nyílik kilátás.

Csesznek vára

Zirctől nem messze, Cseszneken áll a Bakony legromantikusabb középkori lovagvára. A romjaiban is lenyűgöző erődítményben forgatták 1947-ben a Valahol Európában című film külső jeleneteit.