Pannonhalmi Bencés Apátság

Az UNESCO-védelem alatt álló apátság másfél órás séta keretében járható be, melynek keretében megtekinthető a templom, az altemplom, a kerengő és a könyvtár.

A templom homlokzatát Roth Miksa műhelyében készült mozaikkép díszíti, melyen a monostor két alapítója tűnik fel: Szent István és I. Ferenc királyunk. Utóbbi 1802-ben alapította újra az apátságot, miután a bencés rendet II. József 16 évvel korábban a többi szerzetesrendhez hasonlóan feloszlatta.

A templom belsejében több helyen is megfigyelhetők a késő gótikus stílusjegyek, például a Mátyás király idejéből származó Szent Benedek-kápolna úgynevezett cseppkőboltozata.

Az épület mai formáját, díszítését, berendezési tárgyait legnagyobb részben a 19. század második felében Magyarország számos műemlékét restauráló ifj. Storno Ferencnek köszönheti.

A román stílusú altemplomban a fő látnivaló egy, a 13. századból származó ülőfülke, melyet „Szent István székének” is neveznek, mivel a hagyomány szerint azon a helyen áll, ahol hajdanán az államalapító fából készült trónja is helyet foglalt. Ehhez egy különleges kis szóbeszéd is kapcsolható, melyet a látogatáskor megtudhatnak.

Az altemplomban temették el Stefániát, Habsburg Rudolf trónörökös feleségét.

A Mátyás király idejében épült kerengőt a Porta Speciosa köti össze a templommal. Ez a kölönösen díszes, 13. században épült kapu vörös márványból és fehér mészkőből készült. Egy kép díszíti a kaput, melyen a templom védőszentje, Szent Márton látható, ahogy levágja köpenyének egy darabját és odaadja egy koldusnak.

A kerengő folyosójának falán is képek láthatók, egyiken a keresztre feszített Krisztus lábai láthatók. A folyosó végén lévő Szent István-kápolna két üvegablaka Benczúr Gyula egy-egy híres képe alapján készült Róth Miksa műhelyében.

Az épületegyüttes legszebb része a könyvtár klasszicista nagyterme 1835-ből.

Az apátságban közel 400 ezer, főként magyar és német nyelvű könyvekből álló állományt tartanak számon. Itt őrzik a Pannonhalmi Apátság alapítólevelét és az első magyar nyelvű írásos emlékünket, a Tihanyi Apátság alapítólevelét is.

Csesznek vára

Zirctől nem messze, Cseszneken áll a Bakony legromantikusabb középkori lovagvára. A romjaiban is lenyűgöző erődítményben forgatták 1947-ben a Valahol Európában című film külső jeleneteit.