Pápa - Nagytemplom

A középkori Pápa, főesperességi székhely templomát többször említik írásos emlékeink. Méretei valószínűleg – ugyancsak a mai templomé – jelentősek lehettek. 1773-ban a plébánia évkönyvében írta le Pongrácz Gáspár plébános az épület akkori megjelenését. Szerinte a pápai templomhoz fogható, szerfölött régi és hatalmas templom a győri katedrálison kívül nem is volt akkoriban a Dunántúlon.

A mai templomot Esterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén kezdték építeni 1774-ben az Esterházy család tatai építésze, Fellner Jakab által készített tervek alapján. Majd az ő halála utána a megkezdett munkát Grossmann József vette át.

A pápai nagytemplom ugyanolyan kialakítású, mint a kéttornyú, monumentális tatai templom. Mindkettő copfstílusban épült és mindkettőn a római barokk leegyszerűsített formavilága érezhető.

A templom 15 év alatt épült fel és 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József veszprémi püspök a végleges díszítések elkészülte után.

A hajót fedő három kupola - Szent István első vértanú életét elmesélő freskóit - Franz Anton Maulbertsch készítette 1781-1783 között. Az oltárkép Szent István megkövezését ábrázolja és Hubert Maurer festette, a falakon lévő terrakotta stációkat Cziráki Lajos készítette. A főoltár szobrai, a régi gyóntatószék, a keresztelő kutak és szószék Prokop Fülöp faragványai.

Esterházy-kastély – Pápa

A pápai Esterházy-kastélyt az egykori pápai vár helyén 1783-84 között Esterházy Károly egri püspök az egykori várkastély maradványainak felhasználásával építtette. U alakú, egyemeletes, barokk stílusú, a versailles-i kastélytípusba tartozó épület, melynek íves oromzatán az Esterházy család címere látható.