Szent Márton templom – Szombathely
A legenda szerint a templom helyén állt legrégebbi épület Szent Márton szülőháza volt. Ezen a helyen látta meg a napvilágot a későbbi tours-i püspök, és annak kútjánál keresztelte meg hazalátogatásakor keresztény hitre tért édesanyját. A templom előtti téren áll Szent Márton kútja, mely fölé 1938-ban kétalakos bronzszobor került. A szobor Szent Mártont ábrázolja, amint megkereszteli édesanyját.
Szent Márton születésének 1700. évfordulójának alkalmából Szombathely Önkormányzata és a Szombathelyi Egyházmegye közös kezdeményezésére a Magyar Kormány 2016-ot Szent Márton Emlékévvé nyilvánította.
A 9. században már meglévő, római alapokon nyugvó templomot a 14. században megnagyobbították és gótikus boltozattal látták el. Ebben az időben az írások megemlékeznek a szentély alatti kriptákról, a templommal párhuzamosan elhelyezkedő plébániaházról és a gótikus kápolnáról, sőt még a templomhoz tartozó könyvtárról is.
A 17. század második felére romossá vált épületet Erdődy grófné, Batthyány Erzsébet 1668-1672 között helyreállíttatta. Ekkor alakították át háromhajós, egytornyú barokk templommá, amelyhez a hagymasisakkal lezárt torony a szentély északi oldalán csatlakozik. A domonkosok 1930-31-ben bővítették a templomot, a főhajót meghosszabbították, a főhomlokzatot átalakították. 1992-ben történt rekonstrukciós munkálatok közben pedig gótikus freskók kerültek elő.
A templom főbejáratától balra nyílik a város legrégibb temetője, amely máz az 1. századtól fogva temetkezési helyként funkcionált. Az eddigi ásatások folyamán ókeresztény sírkövek is előkerültek. Bár az idők folyamán a Szent Márton templom helyén állt korábbi épületek nyomai javarészt megsemmisültek, egykori létükről a szerencsésen fennmaradt temetkezések tanúskodnak.