Velencei-hegység

A Velencei-hegység hazánk egyetlen önálló őshegysége, mely földtörténeti szempontból Közép-Európa legöregebb geológiai képződménye. A Velencei-tó északi oldalán húzódó variszkuszi eredetű tönkhegység anyagát a paleozoikumi üledékek közé nyomult magmából keletkezett gránit alkotja.

Legmagasabb pontja a Meleg-hegy, mely mindösszesen 352 méter magas. A gránit rossz víztározó és vízáteresztő képessége folytán a gránitfelszín vízfolyásokban, forrásokban szegény, egyetlen barlangja a 16 méter hosszúságú Pákozdvári barlang.

A Velencei-hegység kellemes kikapcsolódást kínál a kirándulók számára, bebarangolva rátalálhatunk legszebb pontjaira, például a Pákozd feletti dimbes-dombos, bokros területen megbúvó ingókövekre vagy a Bence-hegyen épülő új kilátóra, esetleg a Napai szintezési ősjegyre is.

Növényzetét a molyhos tölgyből és virágos kőrisből álló erdők alkotják, a nagyobb kiterjedésű erdőket a kocsánytalan tölgy és a tatárjuhar jellemzi, a Meleg-hegy oldalában pedig a ritka magyar tölgy is előfordul. Gyakori cserje a kökény, a som és a mogyoró, a kiirtott erdők helyén terjed a vadrózsa és a szeder.

Az itt élő állatvilág is különleges, a melegebb domboldalakon jellemző a fürge gyík és a nagyobb testű zöld gyík. A hegység Meleg-hegytől északra húzódó része vadban gazdag vadvédelmi terület. Ragadozó emlősök közül megemlítendő a vörös róka, a borz, a hermelin és a vadmacska is.

Csesznek vára

Zirctől nem messze, Cseszneken áll a Bakony legromantikusabb középkori lovagvára. A romjaiban is lenyűgöző erődítményben forgatták 1947-ben a Valahol Európában című film külső jeleneteit.