Veszprém és a Balaton vonzáskörzetében, a Balaton-felvidék és a Bakony-hegység közötti fennsíkon terül el a Dunántúl legnagyobb, római korból származó villagazdasága, amely legnagyobb kiterjedését a III. században érte el. A fallal körülvett területen lakó-, és gazdasági épületek, díszudvarok, virágos-, és zöldségeskertek különültek el. A páratlan római villagazdaság romjainak területe később Balácapuszta néven híresült el.

Szécsény történelmi belvárosának ékessége, a Forgách-kastély 1973 óta működik múzeumként. Az épület teljes felújítása 2006-ban fejeződött be.

A kastélytól néhány száz méterre érdemes megtekinteni a Ferences templom és Kolostor épületét, amelynek története 1334-ől íródott.

A Hollókő fölé magasodó, vulkáni Szár-hegy csúcsán álló, gótikus erődítmény a XIII. század közepe óta dacol az idővel. Helyreállított falai között gótikus lovagterem, kőtár és fegyverterem található, valamint egy kis vártörténeti kiállítást is megtekinthetnek a kirándulók, ezen kívül pedig egy kávézó is várja a látogatókat. Érdemes végigsétálni a külső falszoroson, ahonnan remek kilátás nyílik a völgyben megbúvó Hollókőre, valamint a környező vidékre, amely a faluval együtt a világörökség részét képezi.

A nagyvázsonyi Kinizsi vár erődítménye ma is jó állapotban várja a látogatókat. A négyemeletes lakótorony minden szintjén az egykori várúrra, Mátyás király törökverő vitézére, Kinizsi Pálra emlékezik a kiállítás. A várkápolnában látható vörös márvány szarkofágja is.

A Medves-fennsík peremén emelkedő Somoskői várhegyet kettévágja az államhatár: az ősi erődítmény már Szlovákia területére esik, de ez a látogatást nem korlátozza. A Somoskő falu északi végében emelkedő vulkáni csúcsra épült középkori vár, amely 1920-ban került Magyarország határán kívülre.

Somoskőújfalu Várromja a Belföldi Barangolások egyik legszebb célpontja lehet.

A Magyar Királyság történelmében évszázadokon át kulcsfontosságú szerepet játszó, 2009-ben ezeréves település hatalmas reneszánsz palotájával, és egykor a koronát őrző fellegvárával a török korban teljesen elvesztette országos jelentőségét és csak a 19. században indult újra fejlődésnek.

A növekvő érdeklődés, valamint a fellegvár tervezett feltárási munkái megkívánták egy korszerű út építését. A Fekete-hegy oldalában két év alatt épült meg az ország legszebben vezetett autóútjának tartott, kanyargós Panoráma út 1964-re.