Nógrád vára

Nógrád község a Börzsöny keleti oldalán, a Cserhát és a Börzsöny között elterülő Nógrádi-medence nyugati szélén fekszik. A községben emelkedő vulkáni eredetű dombon már a népvándorlás korában – az V. században – földvár állt. A szlovákok később nagy erődítményt emeltek a helyén, amelyet a IX. században átépítettek és Novigrad-nak, Újvárnak neveztek el.

A hatalmas kővár szerepére Árpád vezér is felfigyelt. Anonymus azt írja krónikájában, hogy a vezér katonákat küldött oda, ostromra azonban nem került sor, mert a szláv védők harc nélkül átadták a várat. Nógrád nem véletlenül a megye névadója, ugyanis amikor I. István király létrehozta a vármegyéket, Nógrád városi rangot kapott és a megye első székhelye lett. A vár alatti település lényegében a vár történetével azonos, de legalábbis elválaszthatatlan tőle.

1199-ben II. András a váci püspöknek adományozta a várat, amely egészen a XVII. századig az egyház kezében maradt. A püspökök az idők folyamán átépítették, így a ma látható romok többsége, még a legrégebben épült belső vár is csak a XV. századból származik. Főleg Mátyás király uralkodása alatt folytak nagy építkezések, ekkor épült a díszes palota és az öregtorony is.

A török hódoltság alatt a város elvesztette jelentőségét. 1685-ben a vár lőszerraktárát egy villámcsapás felrobbantotta, amely tönkretette a védműveket. Ekkor a törökök a megmaradt épületrészeket felgyújtották és sorsára hagyták a várat. Ezzel stratégiai szerepe is megszűnt, állaga romlásnak indult. A vár alatt elterülő város pedig lassan elnéptelenedett.

A mára megmaradt romok közül az Öreg-torony egy része még mindig magasan áll. A XX. században részleges helyreállítási munkákat végeztek. Felépítették az északi körbástyát, ahonnan csodálatos panoráma tárul a látogató szeme elé. Nyugat felé a Börzsöny keleti hegylánca húzódik, délkeletre a Naszály háta emelkedik, kelet felé pedig a Cserhát dombvidéke hullámzik.

A Nógrádi Vár romjairól és a kilátásról készült video itt megtekinthető!