Palóc vidék jellegzetességei
Nógrád megye műemlékekben és természeti értékekben gazdag tájegysége az Ipolytarnóci Ősleletekről és Hollókő Ófaluról, valamint Hollókő váráról a legismertebb. A legendás történelmi helyszínek a hősi múltról, a napjainkig élő népi hagyományok pedig a vidék kultúrkincseinek gazdagságáról tanúskodnak.
A palóc népi kultúra jellemzői között az első helyen a népi viseletet említhetjük. Minden palóc településnek egyedi, csak az ott élőkre jellemző „beszédes” viselete van. A főkötők színe, díszítése és alakja, a szoknyák száma és hossza (gyakran akár 10-15 alsószoknyát is viselnek egymás alatt), az ingvállak hímzése, a kötény formája mind kifejezi viselőjének korát és társadalmi pozícióját.
A palóc vidék népszokásokban is bővelkedik. A legismertebb palóc ünnep a Luca-nap. Az adventi ünnepkörben Luca napjához fűződő eseménysor a gonosz, ártó szellemek elűzését szolgálja. Luca napján kezdik el készíteni a lucaszéket, hogy 13 nap múltán a karácsonyi misén azon ülve megláthassák a templomba a bejáratnál lehajtott fejjel érkező boszorkányokat.
Számos palóc település hordozza magán a palóc népi építészet stílusjegyeit. A palóc lakóház jellemzően kontyolt tetős, vízvetős, oromdíszes, és lakószobából, pitvarból, valamint kamrából áll. Fő berendezési tárgy volt többek között a tornyos ágy, a díszesen faragott szekrény, a festett láda, a terpeszlábú asztal, a cifra tányér és a házi szentély. Jellegzetes formájú házakból számos fennmaradt Hollókőn, Kazáron, Rimócon és Szandaváralján.
A falusi rendezvények, falunapok, a búcsúk, valamint a közösségi és vallási ünnepek, a hozzá kötődő népszokásokkal és jellegzetes palóc ételekkel természetes részei a hagyományok megőrzésének. Megtekintésre érdemes rendezvény például a Hollokői Húsvéti Fesztivál, a Kazári Laskafesztivál, a Nógrádi Nemzetközi Folklórtalálkozó, a Szent Anna-napi Palóc Búcsú, és a Luca-nap.
Palócföld természeti értékekben ugyancsak bővelkedik. Kiemelkedő jelentőségű közülük az Ipolytarnóc határában felfedezett, a világon a harmadik leggazdagabb őslábnyomos lelőhelye, valamint a Kazári Riolittufa erózió.
