Badacsony - a Balaton-felvidék legimpozánsabb bazalt vulkáni tanúhegye

A Badacsony lejtőit szőlők, meredekebb oldalát erdők borítják. A tetejét fedő bazaltsapka az egykori felszín magasságáról tanúskodik, lejtőin messziről felismerhetők az oszloposan elváló érdekes formációk. A hegy alakja és rétegződése jól mutatja kialakulásának történetét. Alsó, lankásan emelkedő része a hajdani Pannon-tenger agyag- és homoklerakódása, erre ömlött rá a vulkánkitörések során a vulkáni hamu, majd a láva, amely megszilárdulva érdekes geológiai alakzatokat hozott létre.

A hegy főtömegét bazalt alkotja, amely tulajdonképpen tömbben magszilárdult láva, un. bazaltlepény. A Badacsony leggyakoribb kőzetformációi a bazaltoszlopok. Helyenként ezek 60-70 méter magas, szürke színű erdeje keretezi a hegy csonka kúpját.

A Badacsonyt végigjárva hazánk leghíresebb tanúhegyének természeti értékeivel ismerkedhetünk meg. A hegy derekát körbeölelő sétaút 4 km hosszú és megközelítőleg 300 méteres tengerszint feletti magasságban halad. A Badacsony-tanösvény ismertető táblái bemutatják a Balaton születését, a Badacsony növényzetét, valamint az itt élő madarak néhány faját, valamint csodálatos kilátás nyílik innen a Tapolcai-medencére és a már ugyancsak kialudt szomszédos vulkánokra. A hegy nyugati oldalán bepillantást nyerhetünk a Badacsony kialakulásába, továbbá a látványos kőzsákok és a lábukhoz támaszkodó törmeléklejtők keletkezési folyamatába. Végül egy páratlan balatoni panoráma kíséretében ízelítőt kaphatunk e méltán híres szőlőkultúrából.