Fertő-tó (Neusiedler See)

A Fertő-tó a Kisalföld nyugati peremén, a síkság és hegyvidék (Alpok) találkozásánál terül el. Közép-Európa legnagyobb sós vizű tava 310 km2, a sekély sztyepptó átlagos víz mélysége 1 méter. A tó vízszintjének szabályozása nyomán kialakult összefüggő, egyes helyeken 4-6km széles nádas a beékelődő tavakkal, öblökkel, tocsogókkal, zátonyokkal sokszínű élőhelyet alkot a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén.

A Fertő-tó a madarak körében Európa legnagyobb légi kikötője. Észak-Európa és Afrika között a Fertő-tó hatalmas kiterjedésű nádrengetegeiben lelnek átmeneti szállást a vándormadárfajok többezres csoportjai rendszeres költözésük során, és ami a legfontosabb, itt bőséges táplálékot találnak. A költöző madarakon kívül az itt fészkelő madárfajok tízezrei teszik igazán színessé és gazdaggá a tó madárvilágát.

Fertő-tavi madárvonulásról készült video ide kattintva megtekinthető.

A Fertő-tó 15-201 ezer évvel ezelőtt keletkezett. A mintegy 310 négyzetkilométeres területével az eurázsiai sztyepptavak legnyugatibb képviselője. A tó az idők során erősen feltöltődött, elnádasodott és elmocsarasodott, sőt többször ki is száradt, jelenleg elöregedő állapotban van. A víz átlagmélysége csupán egy méter körül mozog, halállománya gazdag. A tó vizét jobbára a csapadék táplálja. Vízszintjét 50 éve a Hanság-főcsatorával szabályozzák.

A nádasokban igen gazdag az élővilág, több száz gerinctelen faj, békák, gőték, varangyok élnek itt, unkák tízezrei hallatják jellegzetes hangjukat. A legimpozánsabb a madárvilág, több száz pár nagy és kis kócsag fészkel itt, jelentős a nyári lúd és a vörös gém állománya. Nagy számban él itt kanalasgém, bölömbika, valamint törpe és üstökös gém is.

Esterházy-kastély – Pápa

A pápai Esterházy-kastélyt az egykori pápai vár helyén 1783-84 között Esterházy Károly egri püspök az egykori várkastély maradványainak felhasználásával építtette. U alakú, egyemeletes, barokk stílusú, a versailles-i kastélytípusba tartozó épület, melynek íves oromzatán az Esterházy család címere látható.