Csókakő vára

 

A várat 1299-ben említik először írások, de egy 1323-ból származó oklevél szerint már évtizedekkel korábban állhatott. A neve kezdetektől fogva Csókakő (Csoukaku) volt, középkori történelme szorosan összefűződik az alatta fekvő takaros településsel.

A vár építésére kiemelkedő stratégiai helyzete tette alkalmassá ezt a helyszínt, ugyanis itt, a Vértes előterében haladt a Győrön és Fehérváron is átvezető hadiút, melyet innen jól be lehetett látni. Építését IV. Béla tatárjárás utáni rendelete indíthatta el. Építésekor Fehérvár után a vármegye legfontosabb erősségének számított.

 

Sorsa évszázadokon keresztül hányattatott volt, hol török, hol magyar kézen volt. Mindezek ellenére viszonylag jó állapotban vészelte át a középkor sötét évszázadait és a 18. században még épségben álltak falai. Hadi kihasználatlansága, elhagyatottsága miatt indult lassú pusztulásnak. Időnként az is előfordult, hogy kincskeresők kutattak romjai között.

 

Az 1800-as években már kedvelt turisztikai célpont volt, ekkor kezdte meg régészeti kutatását Rómer Flóris, ugyanakkor csak 1953-ban nyilvánították műemlékké.

Feltárása, helyreállítása napjainkban is tart. A munkálatok során egyedülálló építészeti megoldások kerültek felszínre.

Már sikerült rekonstruálni a kaputornyot, a kápolnát, valamint a támfalak és a lakóépület egy részét is a környék lelkes várbarátainak közreműködésével. A vár tövében pedig még egy szabadtéri színpadot is kialakítottak.

Csesznek vára

Zirctől nem messze, Cseszneken áll a Bakony legromantikusabb középkori lovagvára. A romjaiban is lenyűgöző erődítményben forgatták 1947-ben a Valahol Európában című film külső jeleneteit.