Márianosztra kegyhely és börtön

2017.07.22-i Börzsöny Élménytúránk egyik állomása Márianosztra. A faluba érkezve már messziről látszik a domboldalban emelt barokk épületegyüttes, melynek udvarára díszes kapun léphetünk be. Szemben a börtön vasrácsos ablakai fogadnak, jobb oldalon magasodik a pálos templom kettős tornya.

A Börzsöny eme forrásokban és vadakban gazdag ember nem járta vidéke ideális helyet biztosított a 14. század derekán a remete élethez szokott pálosok rendjének letelepedéséhez. Nagy Lajos királyunk különösen kedvelte az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet. Adományából épült fel 1352-ben az épületegyüttes: a kolostor és a Szűz Máriának (a magyarok Nagyasszonyának) szentelt templom, amelyről a település a nevét kapta: Maria nostra = a mi Máriánk.

A virágzó szerzetesi életnek a mohácsi csata és az 1536-ban megérkező törökök vetettek véget. A 18. század elejére a templom és a kolostor állapota teljesen leromlott. 1719-38 között épült fel, Vépi Máté pálos szerzetes tervei alapján a ma is látható barokk templom a régi gótikus szentély megtartásával. Azonban az 1729-ben felszentelt templomot csupán 57 évig használhatták a pálosok, ugyanis II. József 1786-os rendelete a pálos rendet is feloszlatta. Ezt követően pedig még több mint 50 évnek kellett eltelnie, míg újra pálosok misézhettek Márianosztrán, vagyis 1989-ben kezdődhetett újra a pálosok élete a templomban.

A kolostor épülete már a Napóleoni Háborúk idején egy rövid ideig börtönként szolgált. 1858-ban az akkori hivatalos egyházi vezetés „a pálosok megszűntek Magyarországon” megállapítással eladta a kolostort, ez időtől az állam női börtönként működtette. 1948-tól pedig férfi fegyház és börtön.