Abaligeti-barlang és Denevérmúzeum

Az Abaligeten található, a Mecsek eddig leghosszabban feltárt barlangjának teljes hossza 1,3 kilométer, melyből közel 500 méter hosszú főág kizárólag vezetett túra keretében járható be.

A barlang cseppkőképződményekben viszonylag szegény, de ezt kárpótolja gazdag formakincse, állandóan aktív patakja, és kedvező klímája. Rendkívül tiszta levegőjű barlang, az állandó hőmérséklet (12,6 °C), a magas páratartalom (97%) és a pormentes levegő jó hatással van a légzőszervi betegségekben szenvedőkre,

Forrásbarlangról van szó, a patak a felszínre lépve régen malmot hajtott. A barlang felfedezése Mattenheim József molnárnak és társainak köszönhető, akik 1768-ban bejárták, hogy megnézzék miért csappant meg a malomkereket hajtó víz mennyisége. A bejárati üregben régen a falu plébánosa tartotta a borát, innen ered népies elnevezése, a helybéliek által használt Pap lika.

Az Abaligeti-barlangban az 1950-es években még kb. 1500 közönséges és hegyesorrú, illetve 600 példány hosszúszárnyú denevér élt, azonban ezek az állományok teljesen eltűntek, sőt a hosszúszárnyú denevér a Mecsek területéről is eltűnt. A denevérek érzékeny állatok, specifikus életmódjuk miatt pedig állományaik rendkívül sérülékenyek. Erre ráébredve a denevérek minden faját védetté nyilvánították és élőhelyeiket is védeni kezdték. Napjainkra újabb állományok jelentek meg az Abaligeti-barlangban, amelyek téli álmot alvó egyedei „hibernálódott” állapotban megfigyelhetők a hideg időszak alatt.

A denevérek életmódjáról többet megtudhat az, aki látogatást tesz az Abaligeti Denevérmúzeumban.

A kiállításnak helyet biztosító épület 1958-ban épült, az Abaligeti barlang idegenforgalmi célú kiépítésével egyidőben, majd turistaszállóként üzemelt egészen az 1990-es évek első feléig. Ezután a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vásárolta meg az épületet állandó természettudományi kiállítás kialakítása céljából, melynek megvalósítása 2004-ben sikeresen megtörtént.

A kiállítás bemutatja a Magyarországon előforduló 24 denevérfaj életmódját és élőhelyeit. A panelházak illesztéseit is rekonstruálták, ahol a denevérek meghúzódhatnak, és bepillanthatunk egy barlangba is. Hatalmas fényképeken szemlélhetjük meg az állatokat, ugyanakkor preparált példányokat is szemügyre lehet venni. A felépített padlástér a lakótársakat mutatja be, egy interaktív bemutatótáblán pedig vándorlási útvonalaikat lehet megfigyelni.

 

Csesznek vára

Zirctől nem messze, Cseszneken áll a Bakony legromantikusabb középkori lovagvára. A romjaiban is lenyűgöző erődítményben forgatták 1947-ben a Valahol Európában című film külső jeleneteit.